2026.október 15-én Bajnok Zoltán, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója tartott előadást iskolánkban, az Egri Dobó István Gimnáziumban, a Középiskolai MTA Alumni Program keretében. Az esemény a gimnáziumban működő Természettudományos Önképzőkör (TÖK) szervezésében valósult meg.

Az Önképzőköri Mozgalom célja, hogy közelebb hozza a diákokhoz a természettudományokat – elsősorban a fizikát és a csillagászatot, valamint azok modern kutatási területeit –, és megmutassa, mennyi izgalmas kérdés és felfedezés rejlik bennük. Színes programokkal, meghívott előadókkal, műhelyfoglalkozásokkal és kutatóintézet-látogatásokkal igyekszünk felkelteni a tanulók érdeklődését és inspirálni őket.

A Természettudományos Önképzőkör (TÖK) egy országos kezdeményezéshez kapcsolódik, amelyet dr. Csörgő Tamás indított 2011 januárjában. Iskolánk a 2011–2012-es tanévben csatlakozott a programhoz. A TÖK célja, hogy a fizika, a kémia, a biológia, a csillagászat és az informatika iránt érdeklődő diákok bepillantást nyerjenek a legfrissebb tudományos eredményekbe, és találkozhassanak olyan kutatókkal és egyetemi oktatókkal, akik aktívan részt vesznek a tudományos életben.

Az előadáson 54 diák vett részt, akiket a fizika és a természettudományok iránti érdeklődésük vezetett el a programra. Bajnok Zoltán előadása kiváló lehetőséget teremtett számukra, hogy betekintést nyerjenek a modern elméleti fizika izgalmas kérdéseibe, és újragondolják a térről, a dimenziókról és a világegyetem felépítéséről alkotott elképzeléseiket.

Bajnok Zoltán előadásának középpontjában a holográfia és a tér dimenzióinak kérdése állt. A téma izgalmas lehetőséget kínált arra, hogy a diákok a megszokottól eltérő szemszögből gondolkodjanak a világegyetem felépítéséről és a fizika alapvető kérdéseiről.

Az előadás során szó esett arról, hogyan épül fel a világ, miként hatnak kölcsön egymással az anyag legkisebb építőkövei, és milyen elméleti elképzelések segíthetnek megérteni a természet működését. Különösen elgondolkodtató kérdés volt, hogy miért háromdimenziósnak érzékeljük a teret, hogyan kapcsolódik ehhez az idő mint negyedik dimenzió, és vajon elképzelhető-e, hogy a világunk mélyebb szerkezete ennél is több dimenziót rejt.

A holografikus elv a modern elméleti fizika egyik különösen érdekes gondolata: bizonyos fizikai rendszerek esetében egy magasabb dimenziós térben leírt jelenségek információtartalma egy alacsonyabb dimenziós felületen is megjeleníthető lehet. Ez a megközelítés új utakat nyithat a tér, az anyag és a fizikai törvények kapcsolatának megértésében. A téma arra is rámutatott, hogy a fizika fejlődésében milyen fontos szerepet játszanak a merész kérdések, a matematikai modellek és az elsőre szokatlannak tűnő elméleti feltevések.

Az előadás nemcsak a részecskefizika és az elméleti fizika világába engedett betekintést, hanem arra is ösztönözte a hallgatóságot, hogy újragondolja a térről és a világegyetemről alkotott hétköznapi elképzeléseit. Az ilyen alkalmak különösen értékesek a természettudományok iránt érdeklődő diákok számára, hiszen megmutatják, hogy a fizika nem csupán már ismert törvények és képletek gyűjteménye, hanem folyamatos kérdésfeltevés és felfedezés is.

Bajnok Zoltán előadása ismét bizonyította, hogy a modern fizika legmélyebb kérdései középiskolásként is izgalmas gondolatokat ébreszthetnek. Vajon hány dimenziós a tér? Lehetséges, hogy a valóság mélyebb szerkezete egészen más, mint amilyennek a mindennapokban tapasztaljuk? Az ilyen kérdések nemcsak a kutatókat foglalkoztatják, hanem a diákokat is arra ösztönzik, hogy nyitottan és kíváncsian forduljanak a világ megismerése felé.

Élmény volt részt venni ezen a gondolatébresztő előadáson, amely új szempontokat adott a világegyetem felépítésének megértéséhez, és közelebb hozta hozzánk a modern elméleti fizika izgalmas kutatási területeit.

Berkes-Sinka Márta, TÖK patronáló tanár