2022. 06. 18. – 06. 23. között lehetőségünk volt részt venni Sátoraljaújhelyen a Wacław Felczak Alapítvány által megrendezett táborban. Táborba menet megtanultam számomra az akkor még legfontosabb mondatot: „nie rozumie po polsku”, ami annyit jelent: nem értek lengyelül. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy vajon a lengyelek hogyan állnak majd hozzánk, egyáltalán hozzájuk merek-e majd szólni, de amikor megérkeztünk, ez mind elszállt, csak azzal foglalkoztam, hogy berendezkedjünk a helyen. A szállásunk a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban volt. Szombaton az érkezésünk után kezdetét vette a megnyitó, amin személyesen megismerkedhettünk az alapítvány igazgatójával, Laurinyecz Imrével is, majd ismerkedési est következett. A következő napokban a reggelit követően mindig volt játékos nyelvóra. A magyarok lengyel órán, a lengyelek pedig magyar órán vettek részt. A nyelvórák után különböző előadások voltak (Nemzeti Parkok bemutatása, Kisvárdai Hagyományőrzők huszárbemutatója stb.). Megtekintettük Szlovákiában a Borsi Rákóczi-kastélyt, illetve több várba is ellátogattunk (Füzér, Sárospatak). A Magyar Kálváriára tett sétánk során gyönyörű látvány tárult elénk, emellett történelmi visszatekintésre is sor került. Ez a hely a trianoni békeszerződés során elszakított 38 városnak állít emléket. A későbbiekben a vidámság került előtérbe. A tábor résztvevői ,,Ki mit tud?” – vetélkedőn csillogtathatták meg tehetségüket. A „Ki mit tud?” vetélkedőn egy jó koreográfiával a Dobós csapat is színpadra lépett, melyre a felkészülés nagyon derűs hangulatban telt. Jó volt megismerni a lengyel kultúrához tartozó táncokat és énekeket, valamint sok új lengyel szóval, mondattal gazdagodhattunk a játékos órák alatt. A sport is szerepet kapott. Kétszer is volt sport délután. Ezen kívül volt még diszkó is magyar és lengyel slágerekkel, illetve táncház, ahol moldvai csángó táncokat tanulhattunk. Nagyon gyorsan elérkezett a csütörtök, a táborzárás napja. Sok új barátság született. De mégis a legjobb a táborban az volt, hogy sok lengyelt ismertem meg, Lubartówból, de legfőképp Przemyślből. Soha nem fogom elfelejteni, amikor este a lubartówikakkal káromkodni tanítottuk egymást a másik nyelven, vagy amikor a przemyśliekkel megtanítottunk egymásnak pár nyelvtörőt. Mindenki felejthetetlen élményekkel gazdagodott. Köszönjük szépen Doktorcsik Noémi tanárnőnek és Horváth Szilveszter tanár úrnak, hogy velünk töltötték ezt a tartalmas hetet.

Bérczessy Boglárka 10.e, Szabó Boglárka 10.e, Szabó Laura 10.e,
Henez-Straub Huba 9.b, Kocsis Kolos Kende 9.b